A legelterjedtebb - sokak által kritizált - eljárás a klóros fertőtlenítés. Több fajta, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő hatású klórszármazékot használnak fertőtlenítésre (nátriumhipoklorit (háztartási hipo), kálciumhipoklorit, szerves klórkészítmények, klórgáz, klórdioxid). Magánmedencék esetében a a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Előnyük az igen magas 55-90% klórtartalom, stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva, az adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja. További előnyük, hogy létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, folyamatos klórozást biztosítva ezzel a medencében. A klóros fertőtlenítőszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvező szinten tartásával a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők.