MUE

UV lámpás fertőtlenítés

UV lámpás fertőtlenítés

Az UV sugaras fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet egy átlátszó csőszakaszon világítják át. Fertőtlenítő hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül, a biztonsági fertőtlenítőszer-szint kombinált klóradagolással érhető el.

Néhány hasznos tudnivaló az UV lámpa működésével kapcsolatban:
Az UV (magyarul ultraibolya) sugárzás elektromágneses sugárzás, mely a természetes napfény spektrumában megtalálható. A rövid hullámhossz-tartományba tartozik, jellemző hullámhossza 100 – 400 nm (1 nm = 10e-9 m).

Az UV sugárzásokat három részre osztják:
- UV – A: 315 – 400 nm
- UV – B: 280 – 315 nm
- UV – C: 100 – 280 nm

A 200 nm alatti hullámhossz-tartományba eső sugárzást ózonképző- vagy kemény UV-sugárzásnak nevezik. Az ebbe a tartományba eső UV-sugárzást általában nem engedélyezik ivóvíz kezelési célra, ezért jellemzően a vízkezelésben sem alkalmazzák.
Úgy találták, hogy a 254 nm-es UV-sugárzás igen hatékonyan fertőtlenít. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a DNS (dezoxiribonukleinsav) abszorpciós spektrumának maximuma 260 és 280 nm közé esik.

A fertőtlenítésre használt kisnyomású higanygőzlámpák teljesítményének maximuma 254 nm-en van, teljesítménygörbéjük igen hasonló a DNS abszorpciós görbéjéhez. Az UV-sugárzás olyan fotokémiai reakciókat indít meg, melynek eredményeképpen a DNS-ben lévő adenin bázisok blokkolva lesznek, így a sejt sem növekedésre, sem metabolizmusra nem képes.
Tehát a mikroorganizmus inaktív állapotba kerül, majd elpusztul, mindenféle melléktermék nélkül, melyek megváltoztathatnák a vízösszetételt vagy káros hatással lennének a fogyasztóra.

A mesterséges UV-sugárzást kisnyomású higanygőz-lámpákkal generálják. Ezek a lámpák egy darab hermetikusan lezárt kisülési csőből állnak, melyet higanygőzzel töltenek meg.
A kisülési csőre feszültséget kapcsolnak, így az elektródák között elektromos tér jön létre. Ha a feszültség elég nagy, az elektródából elektronok lépnek ki és felgyorsulnak az elektromos térben. Az elektronok a higanyatomokkal ütközve átadják kinetikus energiájukat, így a higanyatomok magasabb energiaszintre kerülnek. Amikor ezek gerjesztett atomok visszakerülnek egy alacsonyabb vagy a kiindulási energiaszintre, az energia-különbözetet elektromágneses sugárzás formájában adják le. Higany esetében ez éppen UV-sugárzás.
A higanygőz-lámpákat nyomás szerint három csoportba sorolják: kis-, közepes-, valamint magasnyomású lámpák.
A kisnyomású lámpák kisebb teljesítményűek, azonban kb. 45%-kal jobb a hatásfokuk, mint a közepes- és magasnyomású lámpáknak. Ebből következően ez utóbbiak üzemeltetési költsége jóval nagyobb, mint az elterjedt kisnyomású lámpáké.